Feltöltés időpontja: 2010. június 18. 16:24

Külföldi sikerek vagy ősbemutatók? A nézők kiszolgálása vagy értékteremtés? Közönségnövelés vagy közönségnevelés? Színházigazgatók, rendezők, zeneszerzők keresték a választ ezekre a kérdésekre az első Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozó (KOZSZT) konferenciáján.

Fővárosi és vidéki színházak igazgatói, rendezők, zeneszerzők, dalszövegírók, szerzői jogok képviselői, szakmai vezetők gyűltek össze június 17-én a Katona József Színházban. Kecskemétre látogatott többek között Szirtes Tamás, Kerényi Miklós Gábor, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Bátyai Edina és Alföldi Róbert is.

- A június 13-án elindult fesztivál, a KOZSZT óriási siker, és nagyon nagy népszerűségnek örvend nem csak a városban, hanem az egész megyében. Olyan produkciókat láthat Kecskeméten a közönség, amit máskor nem, hiszen keveseknek van lehetőségük arra, hogy elutazzanak például Egerbe vagy Budapestre megnézni egy-egy előadást - emelte ki köszöntőjében Cseke Péter, a Katona József Színház direktora.

Az igazgató elmondta: szeretné, ha a vendégelőadások mellett a szakmai találkozó is évről évre a KOZSZT részévé válna. Hozzátette, az idei fesztivál egy alapkőletétel, mely Kecskemét önkormányzatának támogatásával jöhetett létre.

A tanácskozást Szörényi Levente énekes, zeneszerző nyitotta meg. - Mi magyarok nem csak markáns válaszokat tudtunk és tudunk adni a nagyvilág megkerülhetetlen kihívásaira, de sok esetben a kezdőhangot szólaltattuk meg. Azonban sajnálatos módon, ez számtalanszor visszhangtalan maradt - hangsúlyozta Szörényi Levente. A zeneszerző bevezetőjében arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon saját vagy hozott anyagból készüljenek a magyar zenés színjátszás szőttesei. - A hazai könnyűzenei és zenés színházi világban a nyugati minták vétele után rendre megszülettek a saját alkotások. Ezek tömegsikere nem attól volt biztos, hogy az ország zárt volt a szabad világ felé, hanem mert a magyar közönség büszke volt arra a teljesítményre, amit nemzettársai hoztak létre. Az alkotók képesek voltak sajátos műfajt teremteni, és megtölteni azt megfelelő tartalommal - tette hozzá Szörényi Levente.

- Zeneszerzőként úgy vélem, hogy nagyon sok tehetségünk van a zenés műfajban, akiknek saját gondolatai, formái vannak - hangsúlyozta Márta István a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. Hozzátette, a zenés daraboknak helyt adó, hiánypótló KOZSZT-ra nagy jövő vár rá, és büszke lehet rá a város.

A szakmai konferencián a zenés színházi produkciókban alkotó szakemberek megosztották egymással nézeteiket arról, hogy mi lehet a korszerű zenés színház jövője. A rendezők, színházigazgatók közül többen is úgy vélik, a panelekre épülő tömegdarabok mellett szükség van az újításra, kísérletezésre. A konferencián szó esett többek között arról is, hogy mi a színház feladata ma, szórakoztatnia kell vagy értéket képviselni? Mi lehet a cél, a közönségnövelés vagy a nézőnevelés?

Elhangzott, hogy a korszerű zenés színház ma a musical. Ez a műfaj azonban rengeteg pénzt igényel, és nem kizárt a bukás sem. A zenés darabok közül az operett - mely igazi hungaricum -, továbbra is nagyon népszerű Budapesten is, és a vidéki színházakban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kecskeméti közönség az esti Bajadér előadás után közel 20 percig állva tapsolt. A találkozón szóba került a közös munka, a koprodukciók lehetősége is, mely jelentős költségcsökkentő tényező lehetne egy-egy darab létrehozásánál. 

Gál Orsolya