Legfrissebb számunk
Partneroldalak
Ha velem jössz, megmutatom
Feltöltés időpontja: 2008. november 13. 13:33
„Arra törekszem, hogy az emberek visszataláljanak a természethez és ezáltal önmaguk-hoz.”
Nyugat-Pannóniában járunk, a Lajtán innen, Lajtaszentmiklós (Neudörfl), Vulkapordány (Wulkaprodersdorf) és Nagymarton (Mattersburg) háromszögében, olyan tájon, amely egykor – jó ezer évig – Magyarországhoz tartozott.
A könyv mint motívum Szabó Magda regényeiben
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 2. 14:04
„Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar.
Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget,
és a szükséges –bár fegyelmezetten titkolt- szenvedést.”
(Jókai Anna)(1)
Márai Sándor Olaszországban
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 2. 13:50
Napjaink egyik legolvasottabb magyar írója, Márai Sándor életének csak töredékét tölthette hazájában. Az emigráció hosszú éveiben több ország befogadta, szállást, otthont, állampolgárságot adott neki. A kérdés önkéntelenül felvetődik, a világ mely részén érezhette magát otthon. Az író önvallomása szerint hosszú száműzetésének legszebb évei a salernoi tartózkodás idejére esnek.
Kodály-idézetek
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 2. 13:47
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult. Elgondolásait legjobban az írásaiból vett idézetekkel összegezhetjük:
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös?
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 2. 13:43
Mikszáth Kálmán egyik közismert regénye, A beszélő köntös Kecskemét törökkori történetét idézi fel. Mikszáth regényében jórészt csak a kitalált történet színesítésére szolgálnak az innen-onnan átvett, sok esetben nem is korhű történelmi motívumok. Mikszáth e művét éppen ezért általában nem is tekintik valódi történelmi regénynek.
„Kedves Zitácska!” „Drága Albert”
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 1. 12:05
A Magyar Örökség díjas Szeleczky Zita színművész és Wass Albert író a magyar ügyek két kiváló emigrációba kényszerült képviselője. Nem véletlenül folytattak egymással levelezést. A levelek személyes jellegéből kitűnik: mennyire hasonlóképp látták a világot. Mindketten küzdöttek a magyarság felemelkedéséért, más-más eszközökkel.
„A grund felől fúj. Az édes grund felől”
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 1. 12:02
Gyermekkorunk egyik meghatározó élménye, mi több, számos magyar egyetlen gyermekkori olvasmányemléke Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regénye. A történet azonban több ennél: a magyar irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legsikeresebb „exportcikke”, az egész világon megjelent, de különösen Olaszországban népszerű. Az olaszoknál még nagyobb kultusz övezi, mint hazánkban, mintegy tizenháromszor adták ki, és pl. Umberto Eco Loana királynő titokzatos tüze c. regényében, mint az olasz ember személyiségét meghatározó, tipikus itáliai gyermekolvasmányt említi meg.
Doris Lessing brit írónő kapja az irodalmi Nobel-díjat
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 1. 11:56
Új nevet kell megtanulniuk az irodalom iránt érdeklődő magyar olvasóknak: a 88. évében járó, de láthatóan kiváló egészségnek örvendő Doris Lessing nevét, akinek a svéd királyi akadémia a napokban odaítélte az irodalmi Nobel-díjat. Néhány kötete megjelent ugyan magyar nyelven, de legfontosabb műveit a mai napig nem fordították le, munkássága nálunk jószerivel ismeretlen. Vajon miért?
Az 1956-os forradalom ábrázolása egy kortárs regényben
Feltöltés időpontja: 2008. szeptember 1. 11:54
BÁNK ZSUZSA: AZ ÚSZÓ
Lipócziné Dr. Csabai Sarolta főiskolai tanár, irodalomtörténész
Kecskeméti Főiskola Nyelvészeti és Irodalomtudományi Intézet
Sirkó László szenvedélye a színház
Feltöltés időpontja: 2008. június 3. 14:37
Mágnás Miska, Möbius, Háry János, Csörgheö csuli, „tudod, a Sirkó Laci”- emlegeti kedves ismerősként a színházszerető kecskeméti közönség a számtalan szerepet eljátszó színművész nevét. Sirkó László a hírös városban segédszínészként eltöltött két év után mindig visszavágyott Kecskemétre, és 1985 óta újra az itteni társulat tagja. A színművész most egy újabb premierre készül, mellyel a város közönségének szeretetét szeretné megköszönni.
Batikolt színvarázs az emeleti tárlaton
Feltöltés időpontja: 2008. június 6. 14:28
Több mint negyven éve ismerkedett meg a batikolás technikájával, számos diákját is megtanított rá, és 1997 – azaz több mint tíz év – után most újra a nagyközönség elé tárja munkáit Szabó Zsuzsa textilművész. Májusban ő a hónap alkotója a kulturális központban.
Kodályról erdélyi szemmel
Feltöltés időpontja: 2008. május 21. 14:04
Az erdélyi magyarság számára írja második Kodályról szóló könyvét Katona Ádám irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke. A hetvenes években már kiadott egy hiánypótló kötetet a zeneszerző munkásságáról, mivel Romániában alig ismerték és a műveit sem játszották. Az új kötethez Kecskeméten, a Kodály Intézetben lelt értékes adatokra a szerző.
Négyszázötven énekes Kecskeméten
Feltöltés időpontja: 2008. május 21. 14:01
Az Énekel az ország elnevezésű nagyszabású kórustábor házigazdájaként négyszázötven énekest látott vendégül városunk az elmúlt napokban. A próbáknak a Kodály Iskola adott otthont, ahol húsz kórus - köztük a Kecskeméti Fesztivál Kórus – dolgozott együtt három napon át.
Dudás Gábor Grafikái az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban
Feltöltés időpontja: 2008. május 15. 20:22
Sajnálatos kár ha rajzról festészetről, vagy ha egyáltalán manuális tevékenységről van szó mentegetőzni kell.
Volt idő, mikor úgy festett hogy a rajznak vagy a festészetnek lőttek. Marcel Duchamp legendás mondata az volt hogy ez olyan hülye mint egy festő.
