Libri

Legfrissebb számunk

Partneroldalak

Kecskemétilapok.hu
kecskenet.hu
Szuperinfo, Kecskemét

A Magyar Múzsa 1. évf. 2. számának szerzői

Feltöltés időpontja: 2008. november 13. 13:18
Albert Zsuzsa (1931, Budapest) - költő, író, kritikus. 1956 és 1994 között a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. Számos verseskötete mellett három irodalmi-legenda kötete jelent meg. Elek István – közíró, kritikus, a Heti Válasz és a gondola.hu megalapítója. Volt a Magyar Nemzet főmunkatársa, a Heti Válasz főszerkesztője. Írásaiból hat kötetnyi válogatás jelent meg. 1997-ben Év könyve-, 2005-ben Pethő Sándor-díjas.

Ferber Eszter (1972) - angol, német, magyar nyelvű fordító és literátor. Első verseskötete Az édes savanyú leves címmel 2003-ban jelent meg.

Gyergyádesz László, ifj. (1972, Kecskemét) – művészettörténész. 1997-től a Kecskeméti Képtár munkatársa, 2000-2006 között a vezetője. A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elnöke. Szakterülete a keresztény ikonográfia, a középkori és kortárs zománcművészet.

Kaiser László (1952, Budapest) – költő, író. Első verse 1979-ben jelent meg a Vigiliában, azóta publikál rendszeresen. Első kötetét, Üdvözlet a vándornak címmel 1996-ban adta ki az általa alapított Hungarovox Kiadó.

Kerék Imre (1942, Háromfa) - költő, műfordító, tanár. Első versei tizenéves korában jelentek meg. Tanári diplomát szerzett, nyugdíjazásáig könyvtárosként, tanárként dolgozott. Mintegy húsz kötetet publikált, egyik legjobb műfordítónk. Több évtizede él Sopronban.

Kósa Csaba (1943, Esztergom) - író, Táncsics-díjas újságíró, főiskolai docens. A rendszerváltozás idején a Sajtószabadság Klub egyik vezetője. 1992 és 2006 között a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke.  Több mint húsz szépirodalmi és publicisztikai kötet szerzője.

Kő Pál (1941, Perespuszta)Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1991-től egyetemi tanár. Legismeretebb munkái: a történelmi emlékhely Mohácson, a Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborművei a Vatikánban.

Lázár Fruzsina(1973, Budapest) tanár, újságíró, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa, a Műpártoló című műsor szerkesztője.

Lovas Dániel (1954, Szentes) - könyvkiadó, szakíró, a Kecskeméti Lapok alapító főszerkesztője. Több mint harminc könyve jelent meg képzőművészeti, kultúrtörténeti és sakk témakörökben.

 

Marafkó László (1944, Győr) – író, újságíró, szerkesztő. Négy évtizedig dolgozott különböző lapszerkesztőségekben, oktatott a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Közel húsz könyve jelent meg: regények, esszék, riportok.

Márkus András (1988) – fiatal kolozsvári költő, 2003-ban az egyik alapítója a helyi Kiskorú Írók Ligájának (KILL).

Miklya Zsolt (1960, Csorvás) - költő, szerkesztő. 1997-től a kiskunfélegyházi Parakletos Könyvesház protestáns egyházi kiadójának munkatársa. Rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban. 2007-ben quasimodo-emlékdíjat kapott.

Molnár Miklós (1946, Kecskemét) - író, költő, műfordító, publicista. A sikondai nemzetközi műfordítóház szervezője, 1995–99-ig vezetője. 2001-ben a szombathelyi Savaria Fórum főszerkesztője. 1984-ben Kassák Lajos-díjat, 1990-ben József Attila-díjat kapott. 

Nagy Farkas Dudás Erika (1960, Kishegyes) – vajdasági költő, író, szerkesztő. Rendszeresen publikál határon innen és túl magyar nyelvű irodalmi folyóiratokban.

Orosz István (1951, Kecskemét) – grafikus, festő, rajzfilmrendező. Munkácsy-díjas, Érdemes művész, a Széchenyi Művészeti Akadémia levelező tagja. A különleges perspektívák és az anamorfikus ábrázolás mestere. 1984 óta használja az Utisz (Senki) művésznevet.

Pomogáts Béla (1934, Budapest) - irodalomtörténész, kritikus. 1990-től a Literatura főszerkesztője, több folyóirat szerkesztő bizottságának tagja.1992-től az Anyanyelvi Konferencia elnöke, az Írószövetség elnökségi tagja. Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom, a népi írók mozgalma, az erdélyi és a nyugati magyar irodalom.

Rudnai Gábor (1946 - 2008) - költő, irodalomtörténész. A prágai Károlyi Egyetem magyar lektora volt. 1991-től a PEN Club tagja. Három verseskötetet publikált. Folyóiratszámunk szerkesztése idején hunyt el súlyos betegségben.

Salamon Nándor (1935, Tápszentmiklós) – muzeológus, művészeti író. 1984-1995 között a Szombathelyi Képtár igazgatója. Az 1960-as évek közepétől rendszeresen publikálja művészeti kritikáit, tanulmányait.

Sárközi Mátyás (1937, Budapest) - író, kritikus, műfordító, újságíró. 1956 decembere óta Londonban él, tanulmányait a Londoni Egyetem irodalmi és nyelvészeti tanszékén fejezte be. 1963 és 1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió szerkesztője, 1966-tól 1977-ig a BBC Világszolgálat Magyar Osztályának rovatvezetője. A rendszerváltás óta Budapesten is publikál.

Szakolczay Lajos (1941, Nagykanizsa) művészeti író, szerkesztő, irodalomtörténész, József Attila-díjas irodalomkritikus. Több irodalmi folyóiratnál működött szerkesztőként, legutóbb a Kortárs irodalmi folyóirat képszerkesztője volt. Művészeti kritikáit és jegyzeteit Kikötő  összefoglaló címmel publikálja.

Szigethy Gábor (1942, Budapest) - irodalmár, esszéista, színházi rendező. 1967-tól jelennek meg változatos tematikájú írásai. 1981-89 között a Gondolkodó magyarok könyvsorozatot szerkesztette. A Márai Szalon vezetője.

Szirmai Péter (1970, Budapest) – író. Rendszeresen publikál novellákat irodalmi folyóiratokban. Hunniában valami készül című regénye 2007-ben jelent meg.

Szőcs Géza (1953, Marosvásárhely) - költő, író, drámaíró, lapszerkesztő, újságíró. 1990-től az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt, 1990-ben szenátorrá választották. 1986-ban  Graves-díjat, 1993-ban József Attila díjat kapott. Első kötetével 1973-ban jelentkezett, Liberté 1956 című könyve 2006-ban, a szabadságharc 50. évfordulóján jelent meg.

Szöllősi Zoltán (1945) - küzdelmes ifjúkori évek után szabadfoglalkozású író, költő. Egy ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. József Attila díjas.

Takáts Gyula (1911, Tab) - költő, író, műfordító. A Nyugat folyóirat harmadik generációjának jeles képviselője, a kortárs magyar irodalom doyenje. Kaposváron él, 1945 óta a Berzsenyi Társaság elnöke. 1941-ben Baumgarten-díjat kapott, többszörös József Attila-díjas, 1991-ben Kossuth–díjas. Első kötete 1934-ben jelent meg, a legutóbbi - Öt esztendő Drangalagban (életrajzi napló) - 2006-ban.


Ujkéry Csaba -

kaposvári lakos, a Somogy Megyei Bíróság elnöke, a Magyar Írószövetség tagja, 1985 óta rendszeresen publikál szépirodalmat. Különböző folyóiratokban és napilapokban, ez idáig megjelent 120 novellája. Önálló kötetként, hét történelmi regénye.

 

 

Várallyai Gyula - több mint 29 éven át a Világbank munkatársa volt. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot, tanulmányait a Harvard Egyetemen fejezte be. Az 56-os magyar emigráns diákszervezet elnöke volt. Magyar újságokban, folyóiratokban publikál, Budapesten és Washingtonban él.

Hozzászólás
Név: E-mail:
Hirdetés
Opticon

Adatvédelmi elvek | Impresszum

E-mail

Page load time: 0.241409 sec