Épp most értékelem át az időt, meleg könnycsepp oldja fel, hányszor találkoztam éppen szembe nem várt írásjelekkel. A karamellizált szombat este, ütemvesztett élet, küld egy hadüzenetet ekkor, szerepei leglényegének. Törmelékek közt kotorászva keresi volt önmagát, és kerülgetve válik naggyá a magát féltő sziklagát. Megfelelni, megbocsájtást kérni, mi több mint fontos, vagy mi lényeges, mindaz felesleges, […]

Előtte már hamvassá vált az út,s árnyakkal zuhant teste át a parkon,hogy rásimítson babérkoszorút,holt, nagy költők díszét a túlsó parton,hol idő sodrán remegő fénykéntparázslik, lobban lírája szépsége;s ő szelíden lebegő szellemlényként,csipkelődő humorával nézze… Szépség, szelídség csendes áhítataburkolta gyolcsba féltőn szavait,s gondolatait, melyek mint kisbabaámulják egyre rímsugarait.S álmodozva, napkeltéktől igézve,mely szikrákat szór szét a Körúton,s csókot […]

Ki érti meg múltunk traumáit, a gyászolatlan veszteségekké, feladott álmokká sűrűsödő hétköznapjaink rutinját? Szemünk halványuló csillogását, lendületünk, mely lassanként apad? A vágyott szavakat, melyeket másoknak mondtak, s a hátunk mögött másnak tett vallomásokat? Instant világban lecserélhetők lettünk. Szerelmet képzeltünk, naivan, éveken át, s csak használtak minket. Hittük, vállunk családot tart – s lépcsőfok lett csupán. […]

Miután már   kicsusszan belőlünk a föld és fékezhetetlenül tör ránk a Nagy Átváltoztató, nem tudunk felkelni többé, sem felülni, nemhogy suhanni, mint valaha szerelmünk virágzó tekintete előtt, tudatunk lázasan küzd, majd elszunyókál. Miután már    kiszorul belőlünk a víz ajkaink összeragadnak, örökké szomjazó sebes sivatag a szánk, meg-megrándulunk, száraz ágacska ujjakkal menekülő álmaink után […]

Balassi Bálint hangján Vitézek! mi lehet itt szebb dolog, Mint lóra ülve, karddal esni az Ellenségnek, míg él, mozog! Vitézek, mielőtt hadba indulunk, Jó bort, könnyű vacsorát, hajadonokat hozassatok! Mert nincsen nagyobb tisztesség halálos kalandra Úgy indulni, mint aki örökkön boldog. Vitézek! vegyetek vértet, pajzsot, szablyát! S a kenet helyett mátkátoktól egy utolsó csókot! Nincs […]