Logó
 / / LAUDÁCIÓ

LAUDÁCIÓ

Rovat: | Feltöltve: 2022. március 26.

                                        BÜKI ATTILA KITÜNTETÉSÉHEZ,

                            A PETŐFI SÁNDOR SAJTÓSZABADSÁG-DÍJHOZ

Évtizedek óta ismerem Büki Attilát. Verseit, prózai írásait és képzőművészeti alkotásait  emlékezetem szerint körülbelül 1960-tól kísérem figyelemmel. Ahogyan visszalapozok az időben, mindig egy békés, ugyanakkor igazságkereső, népnevelő ember áll előttem. Talán nem túlzás, ha azt mondom: Büki Attila olyan alkotó, aki naponta újra alkotta, újra alkotja önmagát és környezetét. Jobbító szándék – mondhatnánk, de ez a meghatározás nagyon felszínes. Ha a szándék és megvalósítás mélyrétegeit kutatjuk, akkor viszont azonnal tények és eredmények egész sora villan fel előttünk. Számtalan példát idézhetnénk, de elegendő, ha csak a különböző művészeti ágak, a népművelés és az újságírás területén vizsgálódunk. Költői, írói, újságírói és képzőművészeti munkája mellett szépíró és újságíró elődök munkásságát kezdte kutatni. Átfogó és összehasonlító elemzéseket kezdett írni, hogy a szépirodalmi és újságírói munka miként hatnak egymásra; melyek az egymást erősítő nyelvi és formai kölcsönhatások. Később – a Magyar Vasárnap Írásművészet című interjú-sorozatában országosan jelentős írókat, költőket szólított meg: Papp Lajos, Mátyás Ferenc, Köntös-Szabó Zoltán, Kiss Dénes, Kósa Csaba... Ezzel párhuzamosan képzőművészek munkásságát mutatta be a Művészvilág című lapban: Tassy Klára, Eigel István, Zsigmond Katalin, Giczy János, Ányos Imre... A Magyarország című lapban pedig: Tóth Menyhértről,  Samu Gézáról,  Gaál Józsefről írt, akik a magyar képzőművészet nagykövetei voltak a sevillai világkiállításon.

       Majd a Duna-part című irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztőjeként a kortársirodalom és kortárs képzőművészet értékeit emelte fel. Szentendre, Nyíregyháza, Tokaj, Érd, Bábolna, Ócsa... és még számtalan településen alapított irodalmi, képzőművészeti és újságírói kisközösségeket, alkotótáborokat. A Vas megyei Bük település különös helyet foglal el az életében, hiszen itt született Kiss Attila néven, majd a szülőfalujához való hűség jegyében választotta a Büki Attila művészi nevet.

        Egyik kezdeményezője volt – Kósa Csabával, Kiss Dénessel, Balaskó Jenővel, Járai Judittal, Illés Sándorral, Chrudinák Alajossal, Pálfy G. Istvánnal és másokkal – a Sajtószabadság Klub megalapításának, majd a Magyar Újságírók Közössége létrehozásának. Kósa Csaba kérésére Büki Attila készítette el az új szervezet, a MÚK működési és szervezeti felépítését reprezentáló tervezetet. Később pedig vállalta, hogy a közösség által elindított és működtetett Móricz Zsigmond Újságíró Iskolában műfajelméletet oktat...

        Büki Attila aztán létrehozta 1992-ben a Xénia Könyvkiadót és Oktatási Stúdiót. Ezzel olyan könyvek kiadását támogatta, amelyek az akkori magyar művelődéstörténetből és sajtótörténetből hiányoztak. Elindította és tíz éven át működtette a vidéki újságírást segítő Gárdonyi Géza Újságíró Iskolát (Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Szolnok, Győr, Salgótarján, Sárvár, Sopron...). Gondolatok a megvalósításig – alapismeretek újságíróknak – címmel Végh Miklóssal és Szalai Máriával tankönyvet írtak, mely kiadványt ajánlott irodalomként ma is olvasnak a média szakos egyetemi hallgatók.

         Az úgynevezett Médiaháború idején Balaskó Jenő író–publicistával, Király Edit rádió-alelnökkel és Dinnyés József daltulajdonossal járták az országot „igazságkereső író–olvasó találkozók” keretében. Ezeket e rendezvényeket igen nagy figyelem kísérte, hiszen 500 főt meghaladó közönség is kíváncsi volt egy-egy találkozóra. A vélemény szabadsága, a sajtó szabadsága – mindmáig meghatározó indíttatások Büki Attila életében.

         Verseskönyvei, képzőművészeti alkotásai, prózai gyűjteményei, interjúkat tartalmazó kötetei, publicisztikái és drámái egyaránt bizonyítják Büki Attila sokoldalúságát, másokért való emberi és művészi kiállását. Ez a közösségteremtő és értékőrző magatartás tette őt szókimondó, perlekedő emberré. Olyan művésszé, újságíróvá, aki egy megkerülhetetlen életművel bizonyította, hogy méltó a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjra.

Budapest, 2022. március 15.

MADÁR JÁNOS

Lépjen velünk kapcsolatba!

Küldje el kéziratát! Minél több kapcsolatot szeretnénk, és kölcsönös együttműködés kialakítását tervezzük mindenkivel, akivel lehet és érdemes...

    Adatait harmadik félnek nem adjuk ki és az adatvédelmi elveink szerint tároljuk.
    2022 - Magyar Újságírók Közössége, Minden jog fenntartva | Tárhelyszolgáltató: Euro Bioinvest Kft.
    linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram